22. fejezet

-Igen? –kérdeztem. De nem szólt bele senki. –Haló? Itt van?
-Eunie? –kérdezte egy hang.
-Siwon? –kérdeztem vissza.
-Igen. –mondta.
-Valami baj van? –kérdeztem.
-Nem dehogy nincsen semmi. –mondta. –Csak mondtam, hogy felhívlak ha hazaértem. Vagy zavarlak?
-Nem, nem zavarsz. –mondtam majd felálltam és bementem a szobába. Az ágyra feküdtem de bevertem a fejemet. –Basszuss.... Ááúú....
-Mi az? Mit csinálsz? –kérdezte. Hallottam a hangján, hogy aggódik.
-Nincs semmi csak egy kicsit bevertem a fejem. –mondtam.
-Jól vagy? –kérdezte.
-Persze. –mondtam.
-Nagyon szép csaj vagy. –mondta.
-Hány éves vagy? –kérdeztem.
-26. Te? –kérdezte.
-Én.... 20 nem soká 21. –mondtam.
-Túl fiatal vagy. –mondta.
-Mihez? –kérdeztem.
-Ahhoz, hogy a barátnőm legyél. Tök aranyos, szimpatikus és szép csaj vagy. Csak túl fiatal. –mondta.
-De alig ismersz. –mondtam.
-Tudom. –mondta.
-Szóval csak azért kérted el a telefonszámom, hogy felszedj? –kérdeztem.
-Nem. Szeretnélek megismerni. –mondta.
-Most le kell tennem, holnap hosszú napom lesz. Szia. –mondtam.
-Jó éjt! Szia! –mondta. Kinyomtam majd kimentem a srácokhoz.