13. fejezet

Odaértünk a helyszínre. Itt voltunk délután 4ig. Azután elmentünk egy étterembe és megvacsiztunk. Aztán hazamentünk. Amikor hazaértünk lepakoltunk. Én egyből bementem a szobámba és becsuktam az ajtót. Az ajtónak támaszkodtam és leültem a földre. Felhúztam a térdemet a kezemmel összefontam és rátettem a fejemet. Megakarok halni. Miért csinálja ezt Tao? Olyan bunkó.... Hallottam, hogy kint Tao rólam beszél. Felálltam majd kimentem. Tao elé álltam majd felpofoztam. Mindenki értetlenül nézett rám.
-Remélem tudod miért kaptad! –mondtam.
-Hát nem. –mondta. Újra fel akartam volna pofozni de megfogta kezemet.
-Mégis mi a szart képzelsz magadról? Ha bajod van velem akkor mondd a szemembe. Ne a hátam mögött beszélj ki a csapattársaiddal. Tegnap este még tök normális voltál. De most már ugyan olyan bunkó fasz vagy, mint eddig. Miért kell így bánnod velem? Igaz, hogy csak 6 hónappal vagyok fiatalabb nálad de kérek egy kis tiszteletet hisz a menedzseretek vagyok! Már elegem van! Úgy bántok velem, mint egy kutyával. Nem vagyok se rongy se semmi, hogy ide-oda tudjatok dobálni! –kiabáltam idegesen.
-Megnyugodtál végre? –kérdezte Tao.
-Rohadj meg Tao! –mondtam majd elindultam a szobámba. Útközben megfordultam és visszamentem a nappaliba. Kikaptam Kris kezéből a távirányítót.
-Most na.... –mondta Kris. Kikapcsoltam a tévét.
-Nyomás aludni! –mondtam. Láttam, hogy nem akarnak szót fogadni. –MOST!
-De még csak 7 óra van. –mondta Lay.
-Nyomás aludni! –mondtam majd elindultak a szobájuk felé. Én pedig utánuk.
-Jól gondolom, hogy Tao miatt vagy ilyen? –kérdezte LuHan.
-Igen. –mondtam majd bementem a szobámba.
-Jó éjt! –mondta LuHan.
-Hé várj! Gyere már be! –mondtam.
-Jöhetek én is? –kérdezte SuHo.
-Gyere de csak ti ketten. –mondtam. Bejöttek majd becsukták az ajtót. Leültek az ágyamra majd beszélgetni kezdtünk.