14. fejezet

-Olyan elegem van Taoból. Mi a fenét képzel magáról? –kérdeztem.
-Mostanában nagyon más. –mondta SuHo.
-Vettem észre.... –mondtam. –De nekem itt nem fog hisztizni. Én leszarom most már. Nagyon haragszom rá.
-Kérdezhetek valamit? –kérdezte LuHan.
-Persze. –mondtam.
-De őszintén válaszolj. –mosolygott SuHo.
-Szereted Taot? –kérdezte.
-Mi? Ez most komoly?.... –kérdeztem. –Kedvelem. Lehet, hogy túlságosan is.
-De miért nem beszéled meg vele? –kérdezte SuHo.
-De minek? Egy ilyen sráccal, mint Tao nagyon nehéz bánni. –mondtam.
-Tudjuk, hogy nehéz eset. Csak próbáld meg. –mondta LuHan.
-Most inkább hagyom, hogy lenyugodjanak a kedélyek. Aztán majd meglátom. –mondtam majd elindultam az ajtó felé. LuHan és SuHo pedig követtek. Kimentünk a konyhába majd elkezdtem főzni. LuHan és SuHo pedig ott voltak velem. –De lehet, hogy inkább másik munkát keresek.
-Mi? –kérdezték a srácok.
-Ti hallgatóztatok? –kérdeztem. Az összes srác bejött a konyhába.
-Ne hagy már itt minket! –mondta D.O.
-Ki tudja kit küldenének a helyedre. –mondta Lay.
-Téged már úgy megszoktunk. –mondta SeHun.
-Nem akarom, hogy elmenj! –mondta ChanYeol.
-De ezen még csak gondolkodom. –mondtam.
-Rohadt gyorsan verd ki a fejedből. –mondta Kai.
-Te itt maradsz és kész! –mondták egyszerre.
-Ti miért is jöttetek ki a szobátokból? –kérdeztem mosolyogva.
-Éhesek vagyunk. –mondta Kris.
-Este 8kor? –kérdeztem. –De egyébként is csinálom a kaját szóval terítsen meg valaki.
-Majd mi megterítünk. –mondta LuHan és SuHo. Elővették a tányérokat és az evő eszközöket majd megterítettek. Kész lett a kaja a srácok leültek majd odavittem az asztalhoz a kaját és én is leültem.
-Hol van Tao? –kérdezte Lay.
-Ahol mindig. –mondtam.
-A szobájában. –mondta Chen.