-Jó reggelt! –mondta mosolyogva.-Jó reggelt! –mondtam.
-Miért vagy szomorú? –tette a derekamra a kezét.
-Csak Joon. –mondtam.
-Ne aggódj rendbe jön. –mondta majd maga felé fordított. –Na mosolyogj!
-Tao most nincs ehhez kedvem. –mondtam.
-Na de a kedvemért mosolyogj már egy kicsit! –kérlelt. Ránéztem és elmosolyodtam. –Ez kell nekem. Egy tökéletes mosoly, egy tökéletes nőtől.
-Dinka! –öleltem magamhoz.
-Kedves vagy! –mondta majd adott egy puszit a nyakamra.
-Köszönöm! –mondtam. –Ma be kellene mennem Joonhoz.
-Megyek veled! –mondta.
-Felőlem. –mondtam. Megittam a reggeli kávémat addig Tao reggelizett. Egész idő alatt a lábát a lábamhoz dörzsölte. Ezen mindig elmosolyodtam. Aztán felkeltek a többiek. Mi elkezdtünk készülődni. Megmondtam anyáéknak, hogy bemegyek Joonhoz. Ők csak annyit mondtak, hogy később ők is bemennek majd hozzá. Végül elindultam Taoval. Odaértünk és csak fél óránk volt ott lenni Joonnál. Hamar eltelt az a fél óra. Elindultunk a lift felé majd beszálltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése